Az Anfineo 2020 Kft. fejlesztéséhez kapcsolódó cikksorozatunk gerincproblémákkal foglalkozó blokkjában eddig is bármelyik írást illett volna azzal kezdenünk, amivel most a hátfájdalmakról szóló szakaszt fogjuk bevezetni. Mégis, azért éppen ide illesztjük ezt a néhány megállapítást, mert a hátfájási eseteknél a legfeltűnőbb az olyan kellemetlenségek nagy aránya, amelyek még nem kívánnak orvosi kezelést, amikor tehát a panaszok jelentősen ritkíthatók vagy elmulaszthatók csupán a páciens önmoderációs elszántsága által. Egyszer már nyomatékkal ki kell tehát mondanunk: mindenki számára, akinek egyáltalán értelmezhető ez a figyelmeztetés, kétségkívül tanácsos megtanulnia a helyes ülő, álló, fekvő testtartás és a helyes felkelés, hajolás, emelés módváltozatait, egyben megtanulnia azonosítani a helyteleneket. Mindezek haszna többszörös: bár a prevenciós érték tűnik a legnagyobbnak és legfontosabbnak, azért korántsem mindegy az sem, hogy akinek jó mozgásszokásai ellenére valamilyen fokú és típusú gerincbetegsége támad, tudja-e, és érzékeli-e, hogy viszonylagosan hogyan közelítheti tartását, mozgását mégiscsak az optimumhoz, bizonyos mozdulatokat mely másik helyettesíthet a legkisebb veszéllyel stb.
Legalább a minimum már kiskorunkban belénk kéne vésődjék: az álló helyzetben és járással töltött napi időnk túlnyomó részét egyenes háttal és haskiengedés nélkül, emelt fővel kell töltenünk, hosszabb egyhelyben állásnál pedig váltogatni kell a testsúlyterhelést a jobb és a ballábon. Ami épp a helyes ülést illeti – ennek egyes részleteiről volt már szó, a PC-használatról szóló cikkünkben – , az is a minimumhoz tartozik, hogy elmondjuk: égen-földön nem létezik olyan helyes üléstartás, sem olyan ergonomikus bútor, amely egyszerűen semmissé tehetné az állandóan ülve végzett (egyben napról napra sokórás) munka és egyáltalán a mozgásszegénység testünkre káros voltát. Így hát, aki rendszeres ülőmunkát végez és hátfájási panaszai nyomán (pontosabban, az idevágó vizsgálatok eredményeképpen) nem kap gyógyszert, nem kap kezelési beutalót, és különösebb figyelmeztetést sem, ennek is örülhet – bár van jobb eset, mindjárt szólunk róla – , mert ez azt jelenti, még van valamennyi ideje a túl sok ülés ellenében kitalálni valamit azelőtt, hogy jól kivehető kedvezőtlenségek jelennének meg a gerincröntgenjén. A stressz is lehet döntő hátfájási tényező. Állandósítja a nyak vállövi izmainak feszülését, amelyek esetleg a sok ülés miatt amúgyis ritkán volnának lazák (stressz nélkül is gyakran le volnának tapadva). Ezzel izomegyensúly-borulás áll elő, amelyet a hátunk is megszenved. Természetesen jobban járunk, ha a szakorvos, aki megnyugtató gerincleletet ad, mégis gonddal foglalkozik hátfájásainkkal, hiszen kitűnő izomlazító, vagy épp izomnyújtó gyógytornák léteznek. Máskor azzal tesz jót a még nem beteg panaszosnak, ha megérteti vele: érdemes megküzdenie a mondjuk, tízszázalékos súlycsökkenésért, mert hátfájásai valószínűleg már akkor megszűnnének, nem szólva az elhízottság általános egészségi veszélyfokáról.
—
A mozgásukban tartósan korlátozott beteg esetében globális, népegészségügyi probléma a felfekvés (decubitus). A nyomási fekély kialakulásának egyik közvetlen oka, hogy az alátámasztott testtájakon a bőr folyamatos nyomásnak van kitéve, ami gátolja a terület normális vérkeringését, így az alatta lévő szövetek oxigén- és tápanyagellátása romlik. Megfelelő megelőző kezelések hiányában ez szövetelhaláshoz, azaz fekélyek kialakulásához vezet. A kialakult fekély veszélyes és nagy mértékben rontja a beteg életminőségét, kezelése pedig nehéz és költséges.
A felfekvések kialakulásával szemben szisztematikus megoldást a mozgatás és nyomáspontok változtathatósága jelent. A „SmartForm” ülő- és fekvőbútor rendszer előnye más antidecubitus termékekkel szemben, hogy ezt a feladatot egy olyan rendszer látja el, melynek a beteggel érintkező része egy vezérelhető mozgást végző rugalmas, szegmentált kialakítású felület. Az anatómiai szempontok szerint kialakított szegmensek összehangolt és szabályozható térbeli mozgatása nem kompresszorral, hanem egy szoftveres vezérlővel ellátott elektromechanikus szerkezettel történik. Az ülő- illetve fekvőfelület által végzett mozgás vezérlése egy szoftveres kezelőfelületen kiválasztható előre definiált programok segítségével történik. A mozgatható felületű matrac a felfekvéses területek váltakozó erővel történő terhelése mellett megkönnyítheti a beteg mozgatását is és a beteg egy adott pozícióban történő megtartását.
Az eszköz a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
Kapcsolódó oldalak:
Anfineo
A nyaki gerincszakasz gyógykezelése
A nyaki gerincszakasz-bántalmak diagnosztikájáról
A gerinckopás kezdeteiről
A haladott gerinckopás
A gerinc funkciói
A gerincműködés közelebbről
A gerincvonal hajlatai
—
Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom