Kategória: Gazdaság

Beküldve:

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Beküldve:

Stratégia a somogyi bor presztizsének javítására

Stratégia készül nyárra a Somogy megyében, elsősorban a Balatonboglári borvidéken termelt bor presztizsének növelésére. A témában érintett borászok, szakmai szervezetek képviselői és politikusok szerdán, Kaposváron tartották első megbeszélésüket.

Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke a szervezet által kezdeményezett találkozót követő sajtótájékoztatón azt mondta: a boglári borvidéken termett szőlő 70-75 százalékát nem helyben dolgozzák fel, hanem értékesítik, így a hozzáadott érték máshol jelenik meg. Hozzátette, gondot jelent az ültetvények elöregedése és a szőlő országosan is “megalázóan alacsony”, 30-35 eurócent körüli felvásárlási ára, utóbbi hatására a Dél-Balatonnál egyre több helyen látni elhanyagolt parcellákat osztatlan közös területeken. Szavai szerint azonnali lépések szükségesek a marketing erősítéséért, a dél-balatoni borok imázsának javításáért, emellett szeretnék elérni a szőlő felvásárlási árának növelését és mintegy 3-500 hektárnyi nagyon elavault ültetvény megújítását

Bujdosó Ferenc borász, a Balatonboglári borvidék elnöke utalt rá, hogy a balatonboglári a mintegy 2800 gazda által megművelt 3300-3400 hektárnyi ültetvényével az ország ötödik legnagyobb borvidéke, a feldolgozáshoz szükséges kapacitás azonban alacsony a leszüretelt szőlő mennyiségéhez képest. Elmondta: a borvidéken évjárattól függően 250-300 ezer mázsa szőlő terem évente. Ebből legfeljebb mintegy 220 ezer hektoliter, azaz 30 millió palack bor készülhet, de a nagy része a kívülre történő értékesítés okán nem boglári, hanem más jelzéssel, illetve nem az elvárható minőségben kerül forgalomba.Hozzáfűzte, hogy a térségben hivatalosan 158-an készítenek bort, közülük mindössze 18-20 pincészet foglalkozik termékei országos terjesztésével. Bujdosó Ferenc közölte, a helyi borászat erősödése szempontjából kedvező lenne, ha kampányokkal, marketingmunkával sikerülne a tudatos vásárlásra ösztökélni a fogyasztókat. Rámutatott, a szerdai megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a borvidék borászai nemcsak a Balaton-parton, hanem Kaposváron és környékén is több boros rendezvényen mutatkoznak majd be, népszerűsítve termékeiket, és dolgoznak országos ismertségük, elismertségük növeléséért.

Biró Norbert (Fidesz-KDNP), a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke közölte, a stratégia tervezése folyik, konkrét megoldási javaslatokat később fogalmaznak meg. Úgy vélte, sokat segíthet az ágazaton az egészséges patriotizmus, vagyis az, hogy a borkedvelő fogyasztók keressék a somogyi borokat, amelyeket a helyi népszerűség növekedésével máshol is könnyebb lesz értékesíteni. Witzmann Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője az MTI-nek hangsúlyozta: a szőlőművelésnek több évezredes hagyománya van a Balaton partján, az ágazat fejlődése, sikere érdekében szükség van a politika, a szakmai szervezetek és borászok összefogására.

Kitért rá, a kívánatos az lenne, ha a szőlőtermés 70 százalékát nem értékesítenék, hanem inkább helyben dolgoznák fel. Ez a tradíció életben tartása mellett magasabb bevételt jelentene és számos munkahelyet teremtene Somogyban. Hozzáfűzte, a megoldási javaslatok között fel lehet vetni a helyben értékesítést segítő átvevőhelyek, feldolgozóüzemek létesítését, vagy egy borkombinát megvásárlását, beindítását.

Forrá: MTI

Beküldve:

A foglalkoztatást elősegítő program indul Kaposváron

A foglalkoztatást elősegítő program indul Kaposváron, a városban négy év alatt 1,23 milliárd forintból 843 ember képzését, elhelyezkedését segítik – mondta Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester a somogyi megyeszékhelyen pénteken.

A politikus a projekt úgynevezett paktumszervezetének felállítását támogató szándéknyilatkozat aláírásakor elmondta, a kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy Kaposváron teljes legyen a foglalkoztatás, mindenki dolgozhasson, aki akar. Rámutatott, Kaposváron, az elmúlt húsz évet nézve, rekordalacsony a munkanélküliség. Úgy vélte, ebben szerepe van a közmunkaprogramnak is, a közmunkásoknak ugyanakkor segítséget kell kapniuk a munkaerőpiacra való visszakerüléshez. Szabó Zoltán, a Kaposvári Városfejlesztési NKft. ügyvezetője közölte, a szándéknyilatkozatot a kaposvári önkormányzat, a Somogy Megyei Önkormányzat, a Somogy Megyei Kormányhivatal, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara írta alá. A programba bekapcsolódó munkaadók, civil szervezetek révén képzésekkel, kompetencia és készségfejlesztéssel, bértámogatásokkal és más szolgáltatásokkal lehetőség nyílik a munkaerőpiaci helyzet további javítására – tette hozzá.

Jelezte, a képzések jellegét a munkaadók határozzák meg, az eddigi tapasztalatok alapján Kaposváron nagy szükség van gépipari szakemberekre, fémmegmunkálókra, hegesztőkre, karosszéria-lakatosokra, illetve élelmiszeripari dolgozókra, bolti eladókra és pénztárosokra. Neszményi Zsolt, Somogy megye kormánymegbízottja közölte, bár Kaposváron a munkanélküliség mindössze 3,3 százalékos, “nem lehet hátradőlni”, ráadásul a foglalkoztatás javítására irányuló erőfeszítéseket a kormány kiemelten támogatja. Hozzátette, fontos, hogy a most induló, európai uniós és magyar pályázati finanszírozású projekt résztvevőinek jelentős része állást találjon, és tartósan foglalkoztassák.

Forrás: MTI

Beküldve:

Feltöltős SIM-kártyák adategyeztetése

Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Forrás: MTI

Beküldve:

Kaposvár 171,5 milliárd forint forráshoz jut

Kaposvár 171,5 milliárd forintot költhet fejlesztéseire a következő három-három és fél évben – mondta a város polgármestere szerdán a somogyi megyeszékhelyen.

Szita Károly (Fidesz-KDNP) a Kaposvár Polgáraiért Egyesület rendezvényén az elmúlt évet értékelő és az önkormányzat jövőbeni terveit vázoló beszédében hangsúlyozta: a 19-20. század fordulóján regnáló híres kaposvári polgármesterről, Németh Istvánról elnevezett programmal a város történetének egyik legnagyobb fejlesztési időszaka kezdődik. Ennek a gazdaságra, az egészségügyre, az oktatásra, a kultúrára, a sportra éppúgy hatása lesz, mint az energiafüggőséget csökkentő és a környezet védelmét szolgáló zöld város tervekre – fogalmazott.

A politikus kitért arra: a több forrásból összeálló pénzügyi keretnek köszönhetően ipari parkokat alakítanak ki, régi ipari parkokat modernizálnak, inkubátorházat létesítenek a kórház déli tömbjében, a vasutat, a helyi és a helyközi közlekedést érintő közösségi központot hoznak létre, bővítik a kerékpárút-hálózatot, felújítják a Kaposvár-Fonyód vasútvonalat, a 67-es utat pedig négysávossá bővítik a somogyi megyeszékhely és az M7-es között. A polgármester szólt arról, hogy a következő időszakban bölcsődéket, óvodákat, iskolákat és rendelőket korszerűsítenek, megújul a terhességgondozó is. A város turisztikai vonzerejének növelése érdekében terveznek beruházásokat a kaposszentjakabi bencés apátságnál, a volt magtár, a Nostra területén, hasznosítják a Dorottya-házat, kempinget építenek és rendbe teszik a strand környékét a Deseda-tónál.

Szita Károly utalt arra, hogy a Csiky Gergely Színház rekonstrukciója már megkezdődött, de a teátrumhoz közeli régi levéltár épületének felújítása sem marad el, miként a Rákóczi-pálya és a városi sportcsarnok is méltó körülmények között fogadhatja majd a közönséget. Hozzáfűzte, emellett nemzetközi sportesemények lebonyolítására is alkalmas multifunkciós sportcsarnok és versenyuszoda építése is megkezdődik a városban. A politikus szólt arról, hogy Kaposvár két-három elektromos autóbusz vásárlását tervezi, korszerűsíti az autóbusz-telephelyet, de elképzelései között napelempark építése, a szennyvíztelep felújítása, új biomassza erőmű építése és a közvilágítás korszerűsítésének folytatása is szerepel.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Befejeződött a Kaposplast Műanyagipari Kft. modernizációja

December végén befejeződött a Kaposplast Kft. 367,450 millió forintból megvalósult modernizációja – közölte a cég képviselője az MTI-vel. A beruházás a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) keretében az Európai Unió 50 százalékos finanszírozásával valósulhatott meg.

Tájékoztatásuk szerint a vegyi szál és műanyag termékek gyártásával és hulladék nagykereskedelemmel, valamint ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó cég a beruházástól exportárbevétele 20-30 százalékos növekedését várja. A fejlesztés során a műanyagfeldolgozáshoz szükséges gépeket, szerszámokat és két targoncát szereztek be. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a társaság nettó árbevétele tavaly 4 milliárd forint volt, ami 2014-hez képest 788,94 millió forinttal nőtt, eredménye 22 millióval 95 millió forintra nőtt. Tavaly 230 embert foglalkoztattak, 14-gyel többet, mint 2014-ben.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

A Dombóvár-Kaposvár közötti vasútvonal 9,7 milliárd forintból újult meg

Befejeződött a Dombóvár és Kaposvár közötti vasútvonal felújítása, 9,7 milliárd forintból korszerűsítette a MÁV a közel 24 kilométeres vonalszakaszt, így a pályán visszaállhat az eredetileg engedélyezett, óránkénti 100 kilométeres sebesség – áll a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

A Dombóvár alsó és Kaposvár közötti vonalszakasz a 41-es számú Dombóvár-Gyékényes vasútvonal része, így része a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózatnak is. A vonal utolsó átépítése 1963 és 1968 volt, a pálya a 2000-es évek elejére elavulttá vált, így a szakaszon állandó sebességkorlátozás (60 km/h) volt érvényben. A beruházás ezért elsősorban a pálya korszerűsítésére irányult, de szükségessé vált az alépítmények megerősítése, a műtárgyak átépítése, az utasforgalmi létesítmények korszerűsítése, a térvilágítás átalakítása, valamint a felsővezetéki hálózat felújítása is. A kivitelezés terveit a vasúttársaság szakemberei készítették, a kivitelezéssel a MÁV Zrt. a Vasútépítők Kft.-t, illetve a MÁV Felépítmény-karbantartó és Gépjavító (MÁV FKG Kft.) leányvállalatát bízta meg, a beruházást saját költségvetéséből finanszírozta. A vonalon a munka jövőre is folytatódik Dombóvár alsó egyik átmenő fővágányának, majd ezt követően a Kaposvár-Kaposvár elágazás közötti pályaszakasz átépítésével

A december 11-én életbe lépő menetrendtől már az utasok is érzékelhetik a menetidő csökkenését Dombóvár és Kaposvár között. Az utazóközönség hamarosan Kaposvár vasútállomásának felújított épületét is birtokba veheti, a műszaki átadás-átvétel november végén volt.

Forrás: MTI

Beküldve:

Hálózatosodás az egészség területén – Pannon Egészségipari Klaszter

Sokan, sokféleképpen vélekedünk az egészségügyről. Abba már kevesebben gondolunk bele, hogy milyen szerteágazó lehet a tágabb értelemben vett egészségipar. Egy több éve működő klaszterszövetség eddigi tapasztalataira építve értelmezi újra az egészségipar területén dolgozók együttműködési lehetőségeit.

A Pannon Egészségipari Klaszter működését az egészségipar vállalkozásai K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységének minél hatékonyabbá tétele indokolja. Az e célra létrejövő szakmai együttműködés 2008-ban kezdte meg működését.

Varga Gábor klasztermenedzser elmondta, hogy az egészségipari klaszter által biztosított keret célja a tagok fejlesztési és jövedelemtermelési képességeinek javítása: a kölcsönös üzleti előnyökön alapuló hálózatszerű együttműködés a versenyképesség növelése, a hazai és nemzetközi piaci jelenlét erősítése, a kutatás-fejlesztés összehangolása, az oktatási, marketing- és reklámtevékenység hatékonyságának növelése, fejlesztési tervek és elképzelések összehangolása, foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében a Klaszter nyitott az egészségipar bármely vertikumában tevékenykedő vállalkozás, kutatóhely vagy más intézmény felé, melyek érdekeltek és hajlandók egy tartós kooperációra egészségipari innovációk fejlesztése és piacra vitele érdekében. A klaszter politikai tevékenységet nem folytat.

A klaszter tagjai az eredményes és hatékony együttműködés érdekében a Klaszter keretében történő együttműködésekben kiemelten törekednek a jóhiszemű és tisztességes együttműködésre, ennek érdekében a projektek sikere érdekében, a külön megállapodásokban szabályozott együttműködések tartalmán túl is, törekednek a közös célok elérését szolgáló minden más körülmény, adat stb. egymás tudomására hozására.

A Pannon Egészségipari Klaszter eredményeit, munkásságát az elkövetkező időszakban a Kaposinfo.hu olvasói is megismerhetik. (X)

Beküldve:

Fekete péntek a kereskedelemben

Egyre korábban kezdik az akciókat a boltok, így a fekete péntek (Black Friday) veszít jelentőségéből az Egyesült Államokban, míg Magyarországon akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma ezen a napon. Pénteken tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot is.

Fekete péntek
Egy vásárló távozik a fekete péntek (Black Friday) napján az egyik elektronikai áruházból Nyíregyházán 2016. november 25-én. A fekete péntek (Black Friday) csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. Egyre több üzlet csatlakozott Magyarországon is a fekete péntekhez. MTI Fotó: Balázs Attila

A Black Friday csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban. Bár nem hivatalos ünnep, sok államban, például Kaliforniában, Floridában és Texasban szabadságot kapnak a közalkalmazottak. Mivel a hálaadás mindig csütörtökre esik, a kiskereskedelemben dolgozókon kívül sokan élvezhetik a négynapos hétvégét. Az Egyesült Államokban a hálaadást követő nap 1932 óta számít a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetének, amikor hosszú nyitva tartással és rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők.  A Black Friday elnevezés az egyik magyarázat szerint az 1960-as évekből származik. A fekete jelző arra utal, hogy az üzletek eredménye az év végi vásárlási láz nyomán a kézzel írott könyvelésben a pirossal jelzett veszteségből a feketével írt nyereségbe fordul át. A kiskereskedők számára kulcsfontosságú az év végi, november-decemberi vásárlási szezon, ekkor bonyolítják le éves forgalmuk mintegy 40 százalékát.

Egy haláleset is összefüggésbe hozható az Egyesült Államokban a Black Friday-jel. 2008-ban a New York állambeli Valley Streamben 2000 ember várakozott hajnali 5 órakor a helyi Wal-Mart áruház előtt órák óta, majd amikor végre kinyitották az üzletet, az irányíthatatlan tömeg kitörte és rányomta az ajtót az egyik eladóra, akit helyben halálra tapostak.

A Black Friday azonban egyre inkább veszít jelentőségéből, és már kevésbé számít a karácsonyi bevásárlási időszak kezdetének. Az amerikai áruházláncok már a hálaadás előtt elkezdik az akcióikat, és egyre többen vásárolnak online, így tavaly 6 százalékkal csökkent a hálaadási hétvégén az üzletekben vásárlók száma az Egyesült Államokban. A Reuters hírügynökség az amerikai kiskereskedelmi szövetség adataira hivatkozva írja, hogy tavaly csaknem harmadával, 102 millióra csökkent a hálaadási hétvégén vásárlók száma az Egyesült Államokban a 2012-es 147 millióról.

A Reuters és az Ipsos 1639 felnőtt körében végzett online közvéleménykutatása szerint 63 százalékuk nem tervezi, hogy vásárolna az idei Black Friday alkalmával, míg 32 százalékuk a karácsonyi vásárlás felét szeretné elvégezni ekkor. Magyarországon szinte minden nagyobb üzletlánc megszervezi a saját akciós napját november közepe és vége tájékán, de rengeteg kisebb online és hagyományos üzlet is készül akciókkal. A CIB Bank várakozásai szerint idén akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma pénteken. A bank saját, tavalyi statisztikái alapján a fekete pénteken csaknem közel 81 millió forintra ugrott a napi online kereskedelemi forgalom az átlagosnak számító 46,4 millió forintról. A 2015-ben elért napi 6500 tranzakcióval szemben a Black Friday 10,9 ezret generált a CIB Banknál, az átlagos kosárérték pedig tavaly meghaladta a 7400 forintot – írták.

A Millward Brown piackutató idei reprezentatív felmérései szerint a magyar vásárlók kifejezetten akcióvadászok, még ha megengedhetik maguknak a drágábbat, akkor is inkább akciós termékeket vesznek; 72 százalékuk már hallott a Black Friday-ről. A Media Markt és az NRC Marketingkutató felmérése szerint az idén a tavalyinál többen tervezik az akciós vásárlást, átlagosan 27 ezer forintot szánnak erre. A kutatás szerint a vásárlók még kevésbé az ünnepekre készülnek, a vásárlást tervezők 56 százaléka magának szeretne egy-egy műszaki cikket, 53 százalékuk 20 000 forint alatti vásárlást tart elképzelhetőnek.

Minden évben november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot. Az először 1992-ben, Kanadában meghirdetett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, arra kérik az embereket, hogy ezen a napon egyáltalán ne vásároljanak.

Forrás: MTI